E heti hírlevelünkben a Maros megyei prefektus újabb aggasztó lépéseiről számolunk be. Azok után, hogy évek óta ellenzi és elszántan harcol a székely zászló kitűzése ellen a közterületeken, úgy tűnik most arra vállalkozott, hogy a magánterületekről is kitiltja azt.

Az elmúlt hetekben Lucian Goga prefektus valóságos hadjáratot folytatott a székely zászló ellen, és akaratának a legtöbb esetben sikerült érvényt szereznie, hiszen megyeszerte számos város- és községházáról levették a zászlót. Úgy tűnik azonban, hogy a prefektus nem éri be ennyivel, és most már egyházakat és pártszervezeteket is a székely zászló eltávolítására szólít fel. Ezek viszont magánterületek, a prefektusnak pedig nincs hatásköre eljárni ilyen ügyekben. Többek között a makfalvi református egyházközséget is célba vette Lucian Goga, de a lelkész úgy nyilatkozott, esze ágában sincs eltávolítani a székely zászlót a templom udvaráról, hiszen az az egyház magántulajdona.

Ugyancsak a székely, illetve a magyar zászló bevonására szólította fel a prefektus az erdőszentgyörgyi RMDSZ helyi szervezetét is. Ez a két zászló már korábban is vita tárgyát képezte, és a prefektus perre vitte az ügyet. A marosvásárhelyi ítélőtábla azonban tavaly novemberben, megfelelő jogi alátámasztás hiányában, a prefektus keresetét elutasította. Goga egy 2001-es kormányhatározatra hivatkozott a tárgyalás során, amely azonban más államok zászlójának kitűzését szabályozza, és ilyenképpen nem vonatkozik sem a székely zászlóra, sem pedig a címeres magyar zászlóra. A prefektus figyelmen kívül hagyta ezt a jogerős ítéletet, és látszólag kész újból jogi útra terelni az ügyet.

Több jogász és ügyvéd is nyilatkozott a prefektus legújabb lépéseivel kapcsolatban, és egyetértettek abban, hogy, magánterületekről lévén szó, a kormány megbízottja egyrészt nem rendelkezik hatáskörrel az ügyben, másrészt neki is tiszteletben kell tartania egy jogerős bírósági döntést. Kincses Előd ügyvéd, aki számos bírosági eljárásban képviselte sikerrel a magyar közösség ügyét, úgy nyilatkozott: „Jó lenne, ha a prefektus megtanulná azt, amit egy elsőéves jogász is tud: minden szabad, amit a törvény nem tilt.”

 

Az elnök látogatása magyarellenes hangulatot szít

Klaus Iohannis július 18-i székelyföldi látogatását követően, a román média készségesen dicsérte az elnök hazafias magatartását és a „csodálatra méltó” taktikákat, amelyekkel kikerülte a helyi magyar közösség vezetői által állított „csapdákat”. Különösen értékelték azt, hogy nem vette át személyesen a neki ajándékozott székely zászlót, hanem egy testőrt kért meg erre, ő maga pedig egy román zászlóval viszonozta a házigazdák gesztusát. Bár az elnök meghallgatta a helyi vezetők által megfogalmazott problémákat, beleértve az etnikai diszkriminációt, amellyel a magyar közösség folyamatosan szembesül, Iohannis előszeretettel utasította el ezeket, és arra kérte a hallgatóságát, hogy inkább azokra a kérdésekre koncentráljanak, amelyek Románia más részeit is egyenlő mértékben érintik. Ezt a retorikai fogást a román média felettébb értékelte.

Sajnos egyes politikai kommentátorok nem érték be az elnök dicsőítésével, és ijesztően xenofób diskurzusba csaptak át, újfent ellenségként tüntetve fel a székelyföldi magyar közösséget. Rareș Bogdan, a Realitatea TV Jocuri de putere című műsorának házigazdája, aki egyébként is ismert magyarellenes kijelentéseiről, döbbenetét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az elnöknek egy székely zászlót adtak a helyiek ajándékba. Felháborodását kifejezendő, „párnahuzatnak” és „lepedőnek” nevezte a székely zászlót. A műsor végig nagyon ellenséges volt a magyar közösséggel és annak vezetőivel szemben, akik „fel merték hozni” a székelyek „állítólagos” sérelmeit az államelnöknek. A vitaműsor egyik meghívottja, aki ráadásul történész, nem átallotta a következőket mondani: „Meg kell mutatnunk az ajtót mindazoknak, akik nem akarnak románok lenni”. Ezzel egyértelműen arra utalt, hogy akik mások, mint a többség, azoknak nincs helyük az országban.

Aggodalommal tapasztaljuk, hogy újfent milyen gyorsan a magyar közösség ellen lehet fordítani a román közvéleményt, és mennyire mélyen gyökerezik a magyarellenesség Romániában, még 100 évvel a modern román állam megalakulása és 27 évvel a demokrácia bevezetése után is.

2017.08.01